A mai napi szakaszunk arról beszél, hogy egyedül a Jézusban való hit embereként érdemes élni. A Krisztusba vetett üdvözítő hit által örök életet kapunk. A mindennapokban pedig a hit az a csatorna, amint keresztül megkapjuk a mindennapi élethez szükséges erőt arra, hogy az előttünk tornyosuló akadályok előtt ne hátráljunk meg. „A keresztyén élete a vízen járáshoz hasonlítható. Minden hullám elnyeléssel fenyeget és pusztulásunkra tör, de hitünk arra képesít, hogy sértetlenül parthoz érhessünk.”(Spurgeon) Az itt szereplő szó, amit a bibliafordítás meghátrálásnak fordít eredetileg egy hajózási kifejezés volt. A vitorla bevonását jelentette. A hit többek között abban segít, hogy idő előtt ne húzzuk be a vitorlánkat, ne adjuk fel a küzdelmet.

„Testvérek menjünk bátran hamar leszáll az éj. E földi pusztaságban megállni nagy veszély. Hát merítsünk erőt a menny felé sietni. Nem állva megpihenni a boldog cél előtt.” (MRÉ:455)

Ormóshegyi Zoltán, lelkipásztor