„Kérlek azért titeket, testvéreim, az Isten irgalmasságára, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul, és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róm12,1-2)

Gyermekkorunktól fogva tanuljuk a bennünket körülvevő jelenségek, hatások, összefüggések stb. körbe magyarázását (definícióit). Sőt, előmenetelünk érdekében, legalább kettesre felelnünk is kell belőle. Jól is van ez így, hiszen most a való világban élünk és ebben ezekre az ismeretekre szükség van. De jaj annak, aki csak ezt ismeri és ismerteti el. Következményeit emberi lábnyomként ismerjük humanitárius, ökológiai, gazdasági, politikai válságok, valamint mainstream média formájában. Ajándékozzuk meg legalább a körülöttünk lévőket az eszmélés lehetőségével! Beszéljünk nekik a hitről, a bűnről, a kegyelemről, az alázatról, az önfeláldozásról, a szeretetről és így tovább! Csupa ellentmondás az ún. szokásjoggal. Éppen ezért, mi igyekezzünk mennyei Atyánk akarata szerint élni! Most ezt kell tennünk, hogy minél többen meghallják az evangéliumot ebben a röpke csendben! Mert hamarosan újra gázt ad a materialista „egyszer élünk” emberiség és annak a fékevesztett szabadakaratnak, talán már csak a második eljövetel vet véget.

Bagi Sándor