Igét hirdet: Takács Anett lelkipásztor
Bibliát olvas: Baginé Pál Tímea
Imádkozik: Pénzes Gézáné

A LÉLEK GYÜMÖLCSE: JÓSÁG

Lekció: Zsolt 34,9-23 Textus: Gal 5,22; Mt 5,15-16

Kedves Testvéreim!

Ezen a mai vasárnapon folytatjuk tovább a Lélek gyümölcseinek az áttekintését. Így ma a jóságról fogok részletesebben szólni. Meg kell hagyni, manapság már egyáltalán nem „divatos” kifejezés a jóság. Egyre kevesebbet halljuk ezt a szót, szinte a mesevilágba száműztük a jóságos öregapó és öreganyó megjelenítésére ezt az igen fontos tartalmú szót. Inkább az ellentétpárját: a rosszaság szót használjuk gyakrabban. Az is előfordul, hogy valaki keveri a jó és a jóságos szó jelentését.

A jó szót használhatjuk tárgyakra, fogalmakra is: pl. lehet jó egy étel íze, egy ruha mérete vagy éppen egy jegy, amit az iskolában kaptunk. De ez közelébe sincs annak a kifejezésnek, amit Pál apostol használ, amikor azt mondja: a Lélek gyümölcse pedig jóság. Érdekes, hogy a teljes Újszövetségben csak Pál használja ezt a kifejezést, ő is mindössze négyszer. Kissé úgy tűnhet ez alapján, hogy a Biblia sem lát el minket pontos információkkal arról, hogy mit is értsünk a Lélek eme gyümölcse alatt. Azt mindenképpen látnunk kell, hogy itt valami belső értékről van szó. Olyan kincsről, ami összekapcsolódik Istennel, és mégis megjelenik a mindennapjainkban.

A jóság sohasem öncélú. Nem azért kell jót cselekednünk, hogy ezzel bármit is kiérdemeljünk. Ha jót cselekszünk, másokért cselekszünk és Istennek szerzünk dicsőséget! Ez pedig azt jelenti, hogy nem azért vagyunk keresztyének, hogy biztosítsuk a magunk lelki békéjét, meg halálunk után az örök üdvösséget, hanem e világért, az emberekért, a földért, annak javáért vagyunk Krisztus követői. Keresztyén ember az, aki elsősorban nem önmagára gondol, hanem a másik emberre. Aki nem uralkodni akar más fölött, még a keresztyén nézeteivel sem, hanem szolgálni akar neki. Segíteni akarja őt, hasznára lenni neki. Aki erre képes, abban valóban megtermett a jóság gyümölcse.

Emlékezzünk csak vissza arra, hogy mit mond Jézus a Mt 5,15-ben: „A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban.” Vagyis: a lámpa a maga fényével mindenkinek világít, aki a házban van. Nem válogat, hogy ennek világítok, mert ez megérdemli, ez szimpatikus, de annak már nem, mert az haszontalan. Mindenkinek egyformán. És nem maga választja meg a helyet, ahol világítani akar, hanem ott világít, ahova teszik. Fényes, előkelő környezetben, vagy kicsiny szegényes szobában, sok embernek, vagy egyetlen egynek a betegágyon, vagy nagy nyilvánosság előtt. Mindig, mindenütt, mindenkinek világít. Vagyis az egyház, benne a hívő ember nem elvonultan, különszakadva éli a világtól a maga hívő életét, hanem benne a világban, és válogatás nélkül mindig, mindenütt, mindenkinek szolgál.

A tanítványokban is valójában Jézus a világosság. Nem maguktól világítanak, hanem a mi Urunk az, aki bennük és általuk működni akar. A tanítványnak csak az a feladata, hogy a benne levő Krisztusnak a fénysugarát áteressze magán, hogy a világításnak ne álljon útjába. Ha a tanítvány igazán azt teszi, amire el van hívva ebben a világban – tehát szolgál –, akkor ő is épp úgy, mint a világosság, a Krisztus: fénylik. Olyan cselekedeteket hajt végre, amikről a nem keresztyének is rögtön megérzik, hogy ezek a tettek a láthatatlan világ ajándékai. A mi rendeltetésünk az, hogy végezzük az Istentől reánk bízott jó munkát a mindennapi életben. Tehát ne csak egyszerűen keresztyén erényeket hajtsunk végre, hanem a világi munkánkat úgy végezzük, hogy az emberek erre figyeljenek fel, és ennek nyomán irányuljon tekintetük az Isten felé. „Úgy ragyogjon a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat”.

A szolgálatkész lélek eme megnyilvánulása a jóság testet öltése. Ennek érzékeltetetésére pedig jó példa Zákeus története. Ennek a történetnek az alapja éppen a jóság. Jézus jósága és az ebből fakadó jóságé, ami Zákeus életében mutatkozott meg. Miként nyilvánult meg ez a jóság? Először is abban, hogy Jézus a mások által megvetett, utált embert is észrevette, beszélgetett vele, és elment hozzá. Gondoljunk csak bele, mennyi jó szándékra, és jó akaratra volt szükség ehhez.

A példa ma előttünk is ott áll. Nagyon sok ember érzi ma is kirekesztettnek magát, hogy ő nem kell senkinek, hogy észre sem veszi őt senki. Ilyenkor vegyük elő a jóságunkat és lépjünk oda ezekhez az emberekhez. Akkor is, ha ezt mások nem nézik jó szemmel. Sokaknak valóban elegendő egy kis figyelem ahhoz, hogy érezzék azt a jóságot, amit Istentől kapunk. Zákeus történetében Jézus nemcsak szóba áll ezzel az emberrel, hanem elmondja azt is, hogy a földi életen túl van örök élet is, felhívja a figyelmét arra, hogy az élet nemcsak arról szól, ami megfogható, összegyűjthető, hanem arról is, ami a belsőnkben van. Megváltónk jósága abban is megjelenik, hogy Zákeus lelkét is meg akarja menteni.

Azt gondolom, hogy ez a típusú jóság az, ami a leginkább hiányzik belőlünk. Nincsen meg bennünk az a szenvedély, hogy megmentsük a másik lelkét. Azt természetesnek tartjuk, hogyha valaki a vízbe esik és fuldokol, akkor utána ugrunk, hogy kimentsük. Az is természetesnek tűnik, hogyha valakit ki kell menteni a romok alól, akkor mindent megteszünk egy életért is. Kedves Testvéreim! Vegyük komolyan, hogy ugyanez a felelősségünk egymás lelkéért is. A jóság nem más, mint az a vágy, hogy lélekmentők legyünk.

Amikor mi is végiggondoljuk, hogy mit tehetünk meg a gyermekeinkért, unokáinkért, a házastársunkért, a szüleinkért, rokonainkért, akkor gondoljunk arra, hogy nem csak az étkezésre, a ruházatra, a tanulásra kell odafigyelni, sőt még az sem elég, hogyha ezek mellett a meleg családi légkört is biztosítjuk. Eszközt kell adnunk a kezükbe ahhoz, hogy amikor lelki problémájuk van, akkor is tudják, hogy kihez fordulhatnak. Amikor úgy érzik, hogy mindenki ellenük van, akkor is ott legyen imádságban velük a Mindenható, aki minden körülmények között melléjük áll. A jóság azt jelenti, hogy foglalkozunk a lélekmentéssel.

Zákeus történetében azonban Jézus jósága tettekre is indítja ezt az embert. Eldönti, hogy amit elrontott, azt jóváteszi, akit megkárosított, tönkretett, azt kártalanítja. Sőt még többet is ad vissza, mint amennyit elvett. Zákeus ezt az egészen elképesztő lépést teszi meg. Miért? Mert Jézus odafordulása, lélekmentő szeretete jóságra indította; arra, hogy az általa elrontott dolgot, jóvátegye. Zákeus megértette, hogy amit Jézus érte megtett, azt kell megtennie neki is másokkal. A jóság ugyanis nem más, Kedves Testvéreim, mint nyitás a másik ember felé. Függetlenül attól, hogy számomra szimpatikus, vagy kevéssé szimpatikus emberről van szó. Függetlenül attól, hogy mi mások véleménye arról, amit tenni akarok. A jóság a másokat észrevevő, mások felé nyitott, másokat segítő élet megnyilvánulása. Ez a jóság pedig nem csak úgy magától jön az életünkbe, hanem ez a hitből élő, Krisztust követő élet gyümölcse, ez a Lélek ajándéka számunkra.

Az emberi jóságot azonban, mindig megelőzi valami. Méghozzá az Isten jósága. Istentisztelet elején hallhattuk a Zsoltárok könyvéből a következő igét: „Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr!”. Megérezni, hogy Isten jó, ez az első lépés. De ez nem elég. Az érzelmi keresztyénség nem valóságos megtérésen alapul. Aki megérzi, hogy jóságos az Úr, az többnyire akkor éli át ezt, amikor jól mennek a dolgai. „Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr!” Pontosabban úgy is mondhatnánk ezt, hogy érezzétek és lássátok be, hogy jóságos az Úr. A Szentlélek által, értelmünkkel is belátni, hogy jó az Úr, ez valami sokkal több, ez azt jelenti, hogy akkor is tudjuk Őt és jóságát magasztalni, amikor sok a baj és a próbatétel.

A Zsoltár azt hangsúlyozza, hogy miénk ez a jó, akik az Övéi vagyunk. Körülvesz bennünket ez a jó. Miénk ez, és meríthetünk ebből a jóból, de ha nem merítünk, akkor nélkülözhetjük is ezt a jót. Isten gyermekei is nélkülözhetik ezt a jót, ha nem töltekeznek ebből a jóból. Ha pedig nem merítünk ebből a jóból, akkor Isten gyermekeiként is elkezdünk „ó-emberi” módon viselkedni, ahogy erre utal is a zsoltár, oroszlánkéntelkezdünk küzdeni erővel, és hatalommal, mert a magunk erejével akarjuk megoldani a dolgokat. De miről is szól valójában ez a zsoltár? Arról, hogy:

– dicsőítsük az Urat mindenkor, azaz lássuk be, hogy jóságos az Úr;

– folyamodjunk Őhozzá, vagyis kérjünk ebből a jóból, mert nem szűkölködnek az istenfélők;

– és féljük az Urat, vagyis adjuk tovább ezt a jót.

Isten megtapasztalt jóságának továbbadása az istenfélelemgyakorlati megvalósítása. Ez a továbbadás azt jelenti, hogy hirdetem az Úr jóságát, továbbadom a gyermekeimnek, nem szégyellem a hitemet, a bennem lévő reménységet. Az Istenbe vetett hit a másik emberhez való viszonyombanmutatkozik meg. Az ugyanis lehetetlen, hogy megtapasztaltam az Isten jóságát és gonosz vagyok az embertársamhoz, bárki legyen is az, bármi okom is lenne rá. Gondolj jót, szólj jót és tégy jót. Ebben valósul meg az istenfélelem.

Így kívánom ma én is azt, kedves testvéreim, hogy adja meg számunkra a Mindenható, hogy megtapasztalva az Ő jóságát, lehessünk mi is jóságosak, világító lámpások ebben a világban, akik észreveszik a másik embert és továbbadják a segítő, megmentő szeretetet, melyet mi is ingyen kegyelemből kapunk a Jézus Krisztus által. Teremje meg a mi életünk is a jóság drága gyümölcsét! Ámen!

Hogytudjunkközösdolgainkról

Az elmúlt héten Suba Sándor testvérünket búcsúztattuk, akit Mindenható Istenünk életének 91. esztendejében szólított magához. A temetési szolgálatot dr. Szalkay Kázmér nagytiszteletű úr végezte. Imádkozzunk elhunyt testvérünk családjáért, különösképpen is a feleségéért, aki a gyülekezet egykori „csigakészítő” csapatának lelkes tagja volt!

Jó tudni!

• Gyülekezetünk dicsőítő csata újabb felkérést kapott, hogy szolgálatával Istent dicsőítse! Jövő hét pénteken az Esztári Református Gyülekezet Gyermek és Ifjúsági táborán szolgál 16 órától. Imádkozzunk, hogy minél több gyermek lelkét érje el Isten igéje általuk.
• Az idei családi táborunkat Jósvafőn tartjuk 2019. augusztus 5-től 8-ig. Mivel néhányan visszamondták a részvételt, van még néhány hely. Jelentkezni már csak nagytiszteletű Veres János lelkipásztor úrnál lehet.
• Október 12-re (szombat) autóbuszos kirándulást szervezünk az Egerhez közeli, Noszvajra és a szamolyai kaptárkövekhez. Hamarosan további információt is tudunk adni, de már mos érdemes a dátumot feljegyezni.
• 2019-ben a presbitérium határozata értelmében az egyházfenntartói járulék mértéke 10.000.- Ft/fő/év.
• Szomorú szívvel tudatjuk, hogy gyülekezeti tagunk, dr. Szász Gábor professzor úr visszaadta lelkét teremtőjének. Temetése jövő hét pénteken, augusztus 2-án 11 órától lesz a debreceni temető II. számú ravatalozójában. Temetési szolgálatát dr. Gaál Botond professzor úr végzi.

Heti alkalmaink:

Kedd – Péntek: reggeli áhítatok 8 órától	Vasárnap 9.00: istentisztelet
Szerda 16.00 Bibliaóra

Szolgálati rend:

08.04.

Dr. Ormóshegyi Zoltán lelkipásztor

Heti imatémáink:

• Imádkozzunk, gyülekezetünk minden tagjáért, különösen is a betegségben szenvedőkért, testi fájdalmat vagy lelki terheket hordozó testvéreinkért. Külön imádkozzunk Gyergyó Csaba presbiter testvérünkért, hogy az Úristen erősítse az ő testét és lelkét, enyhítse fájdalmát, maradjon kegyelme vele.
• Hordozzuk imádságban David Logan skót lelkipásztort, akinek romló egészségi állapota miatt egyre nehezebb szolgálatát ellátni.
• Imádkozzunk a vakációt élvező iskolás gyermekekért, hogy az Úr őrizze meg őket minden veszélytől, balesettől.
• Imádkozzunk a Kemecsei Református Gyülekezetért, mert a 2019. július 26-i viharban megsérült a templom tetőszerkezete. Kérjük, hogy Urunk adjon erőt a gyülekezetnek a helyreállításhoz!

Elérhetőségeink:

Cím: 4028 Debrecen, Kassai út 12., Tel.: 06-52/412-801

e-mail: debrecen-arpad.ter@reformatus.hu, honlap: www.arpadter.reformatus.hu

Alapítványunk: Debrecen-ÁrpádtériReformátusEgyházközségértAlapítványszámlaszáma:
OTP 11738008-20863191.

Egyházfenntartói járulékot a 11738008-20082374 OTP számlaszámunkra várjuk. A templom felújítására szánt adományokat a11738008-20885469 számú, OTP Banknál vezetett számlaszámunkra várjuk. Az OTP Banknál megnyitottuk a 11738008-21456004 számú, Gondviselés számlát, melyre a gyülekezeti célú diakóniai adományokat várjuk.