Vecsey Imre debreceni építész, és felesége Bruckner Karolina, l873.szeptember 14-én (apja Vecsey József 1oo. születésnapjára emlékezve) a debreceni helvét hitvallású egyháznak örök tulajdonul adományozza 15870 négyszögöl majorsági birtokát, „a rajta külön elrekesztett udvarban levő egy szél s egy olajmalom épületeivel együtt”…..”1874.ik december 31-én a debreceni helv. hitv. Egyház tettleges birtokába átbocsájtom, s engedélyt adok, hogy akkor mindkét fentidézett helyrajzi szám alatti egész birtokot, a malmos udvarra s a malmokra vonatkozó holtomiglani élvezeti jogomnak kitüntetésével nevére telekkönyveztesse. Ezen birtok az itt mellékelt tervezet szerint háztelkekül osztassék fel, s midőn értékesítésének alkalmas ideje eljövend, részletekben adassék el. Addig pedig jövedelmeztesse a tisztelt egyház belátása szerint. ,,,,, „s majd ezeknek eladási árából bejövend, építtessék a Csapó utcza végén a Szarvas piacon egy kisebbszerű, de csinos templom a helvét hitvallásuak számára (Idézet az adománylevélből.)
Az adományozó Vecsey Imre 1850 és 1880 között Debrecen egyik legjelentősebb építésze, és ácsmestere volt. Nevéhez fűződik több debreceni malom, (már egy sincs belőle) részben a Csokonai Színház, az egykori Fehérló Szálló, a Kossuth u. 7-9. sz. a Piac u. 9-ll- és 23 sz. házak, a Debrecen Böszörményi úti Méntelep, (mára egyetlen teljesen átépített ház áll belőle) és egy cukorgyár építése. (mára nyoma sincs)
A Szarvas téri templom építésére nyilvános pályázatot írtak ki, melyet l4 pályázó közül Tóásó Pál, budapesti műépítész nyert el.
– 1911. május 11-én megtörtént az alapkő letétel, Dicsőffy József lelkész szolgálatával. Elkezdődött az építkezés.
– 1912. A kivitelezői munkákat Koch Rudolf és Kallós Adolf budapesti vállalkozók végezték.A kőfaragványokat az erdőbényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor, a padokat, a szószéket az úrasztalát és a karzatokat az egri Pavlovics Lajos, a toronyórákat Kónya László, a kéttonás harangot a kisgejőci (ma Ukrajna) Egry Ferenc készítette.
– 1912. december 15-re a pécsi Angster József cége elkészíti a pneumatikus táskaládás, ékfúvókás orgonát, melyet e napon szólaltattak meg először.
– 1913. év végére teljesen készen áll a templom.
– 1914. január 18-án felszentelik a temlplomot. Az ünnepségen családjával együtt részt vett az adományozó fia, Vecsey Zoltán.
– 1914. január 25-én beiktatják az első lelkipásztort Zih Sándort.
A templom alapterülete a 2013. évi telekkönyv szerint 623 négyzetméter, az űlőhelyek száma az eredeti építési terv szerint a karzatokkal együtt 1450, jelenleg kb. 1000.
A volt Szarvas tér nevét 1898-ban változtatták meg, és kapta az Árpád tér nevet. A templomot körülvevő tér területe a 2013.évi telekkönyvi adatban 8492 négyzetméter.
A háborús sérülések miatt szükségessé vált a templom felújítása. Ekkor az eredeti kváderezett rusztikus homlokzat helyett sima homlokzatot kapott, ez rontja a templom összképét. A korábbi színes üvegablakokat egyszerű fehér üveggel pótolták. Az eltelt évtizedekben csak a legszükségesebb kisebb javításokat végezték pénzhiány miatt. Mára a teljes épület rossz állapotban van, legnagyobb baj, hogy a tető beázik több helyen, a vakolat omlik. 2011. február elején a tornyrészen lévő lévő loggia vakolata életveszélyesen omlani kezdett. Ezt tűzoltók segítségével statikus szakember megvizsgálta, és az életveszélyt elhárító szükséges javítást elvégezték.
A templom teljes felújítása égetően szükséges. Az Egyházközség 2012-ben kisebb felújítást végeztetett. A munkákat Dyrvit Profi cég végezte, az eredeti stílushoz és színekhez igazodva.
– Ennek során megújúlt a főbejárati,és az oldalsó ajtó, és az előtéri ablakok.
– Térelválasztó üvegfal,és egy kis konyhasarok készült az előtérbe, itt a járólapokat is ki kellett cserélni. Padokat kellett kibontani. Épület gépészeti és elektromos szerelvények felújítása is szükségessé vált.
Az Árpád téri Református templom helyi védett, szerepel a Debrecen építészeti örökségének védelméről alkotott 16/2001.(V.24.) Kr. Jegyzékében. Az Egyházközség szeretné az országosan védett műemlékek sorába vétetni.
Napjainkban méltatlanul, forgalmas országos főutak kerszteződésében, az órási gépkocsi forgalomtól védtelenül áll 51 m. magas tornyával felkiáltó jelként kéri: MENTESETEK MEG! SEGÍTSETEK!
Isten segítségében bízva, biztosak vagyunk, hogy sikerül törekvésünk, mert ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!
Reinerné Mária
A Városközpont című magazin 2014. februári számában A százéves Árpád téri református templom alapítása és felépítése címmel jelent meg Papp József írása.
“A Verestemplom mintáját követve, ahol a Kossuth utca tengelyében áll a templom, az Árpád téren a Csapó utcához akarták igazítani a város ötödik református templomát. A Csapó-kanyar ehhez szükséges kiegyenesítése azonban csupán a hatvanas-hetvenes évek fordulóján jött létre, amikor viszont a templom hangsúlyos helyzetét egy tízemeletes házzal “sikerült” jelentékteleníteni. A templom kivitelezésekor az építési helyet körülölelő ovális parkrész esztétikus alapka, szépsége érdekében eltolták a templom falától a villamos vonalát a Nyíl utca felé, és hamarosan be is fásították a teljes teret.
Napjainkra az Árpád tér hatalmas közlekedési csomóponttá vált, ahol szinte a templom falát súrolják a kamionok. A mai idelátogató, de még a debreceniek is bizonyára csodálkoznak, s talán nem is hiszik el: az Árpád tér eredeti nagysága és helyzete nem változott meg a 19. század eleje óta, és a százesztendős református templom ma is a tér kellős közepén van, csupán a belváros felől vele szemben elhelyezett panelház takarása, és a nagy forgalmú közlekedési utak szorítása miatt sodródott ki látszólag a hajdani templomtér közepéről.”
A teljes írás a Városközpont Magazin 4-5. oldalán található, mely innen letölthető.