A nevem Dózsa István, jelen kis formációnk névadója és vezetője, zenei instruktora vagyok. Margittán születtem a Partiumban. Első zenei élményeim édesapámhoz köthetőek, ő tangóharmonikán játszott, tőle tanulhattam meg első ízben a sok hangnem és harmóniarendszer összefüggéseit. A konfirmációmat követően, nem mondhatnám el magamról, hogy túlzott vágy vagy késztetés fogott volna el a reformátusságomat illetően. Mígnem csak, 1993-ban, az ormánsági Sellye városában egy földimmel, aki református lelkész volt abban az időben, összetalálkoztam, majd ezen találkozásból barátság született. Ő volt, aki az addigi nem túl izgalmas, és talán kicsit félresiklott életemet igyekezett a legjobb mederbe terelni. Azt kérte tőlem, hogy legyek a Sellyei Református Egyházközség kántora, és nem sokkal később, sokáig az is lettem. Jelenleg is aktívan szolgáló kántor vagyok.

A „7Hang”-ról: Jelenleg dicsőítő zenét játszó formációról van szó, bár ez valójában nem fedi a teljes valóságot, hiszen tematikus műsorok szervezése, illetve megalkotása is cél volt és jelenleg is az. 2018 szeptemberében léptünk fel először az Árpád téri Református Egyházközség gyülekezeti termében. Idén ünnepeljük 1 éves születésnapunkat. Reméljük, a jelen legi állandó közönségünk, az Árpád téri gyülekezeti tagokon túl, sok új arcot köszönthetünk még a közeljövőben, fellépéseink során. A zenélés örömén túl, missziónak tekintem a fellépéseket, amelyekre eleddig meghívást és elhívást kaptunk énekestársaimmal egyetemben. Célomnak, feladatomnak érzem azt, hogy közelebb hozzuk a könnyedebb műfajt az emberekhez, a templomban is, mert nem bújhatunk el a múlt útvesztőiben. Mindazonáltal egy jól éneklő csoportnak faladata a gyülekezeti éneklést is erősíteni alkalomról alkalomra az istentiszteleti alkalmakon.

A „7Hang” név nem a teljesség vagy egyéb más szimbolikából jött létre, pusztán csak a modális hangsorokra fokuszálva pattant ki a fejemből. Bízom benne, hogy nemcsak 7 hang, hanem sok hang tud, és énekelhet Isten dicsőségének, ámbár ehhez sok embernek, énekelni tudó hangnak kellene csatlakoznia hozzánk, amit nem tartok lehetetlennek. Nekem bizonyára az, de a Teremtőnknek nem.

Kívánom, hogy hasonló áldásban lehessen még részünk, amit ha nagyon őszinte akarok lenni, talán meg sem érdemeltünk. Kodály Zoltán szerint, aki jól és szépen énekel, az kétszer imádkozik. Legyen ez így mindnyájunkkal! Isten áldása kísérje gyülekezeti tagjainkat, fenntartónkat, mindannyiunkat.

Dózsa István