Jónás könyvében olvashatjuk, ezt a cethal gyomrából feltörő imádság kezdődik így (Jón 2,2). Mi is hasonlítunk Jónás prófétára. Méghozzá abban, hogy általában pont az ellenkezőjét csináljuk, mint amit az Úr kér tőlünk (vö Jón 1). Vagy éppen öntelten „számon kérjük” az Urat, hogy másokat, akiket magunknál kevesebbnek gondolunk, miért ment meg (vö. Jón 4). De mindezek közt, mint Jónás, néha mi is igaz hittel, imádsággal fordulunk az Úrhoz. Legyen ez utóbbi, ami inkább jellemző ránk, és ne csak vészhelyzetben!
Berecz Péter, presbiter
Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem!