Lekció: Zsolt 19, 1-12 Textus: Zsolt 19,8-9
„Az ÚR törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az ÚR intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt.
Az ÚR rendelkezései helyesek, megörvendeztetik a szívet. Az Úr parancsolata világos, ragyogóvá teszi a szemet.”
Szeretettel köszöntök mindenkit a mai vasárnapon is, melynek témája a hit és tudomány viszonya. Szeptember 16-án a Szólj be a papnak szervezésében került sor egy beszélgetésre, melyen az élet keletkezésének a kérdése volt napirenden. Ennek az estének a kérdése pedig ez volt:
„Miért nem hangsúlyos napjainkban az egyházi személyek tudományos tevékenysége?”
Azért választottam ezt az Igét a bölcsesség irodalomból, mert érdekes módon abban semmi érdekesség nincs, ha valaki lelkész és filológus, vagy történész. Ugyanakkor ha természettudománnyal foglalkozik, na … az szinte hihetetlen, sőt elképzelhetetlen.
1- Talán emlékezünk még tanulmányainkból arra, hogy az idő hajnalán a nagy civilizációkban hatalmas szerep hárult a papokra, akik a kultusz fenntartása mellett a tudományokban is jeleskedtek! Gondoljunk csak a sumér és egyiptomi kultúrákra, de joggal említhetem meg a közép-amerikai indián kultúrákat, vagy a több évezreddel előtti Indiát is.
Az arab és görög közvetítéssel megismert „tudást” használta, adta tovább a keresztyénség is. Elsősorban a szerzetesi közösségekre gondolok most, akik a biblia mellett csillagászattal, orvoslással, építészettel, sörfőzéssel, sajt készítéssel, és még felsorolni is nehéz minek a készítésével foglalkoztak. Honnan ez a tudás? – kérdezhetnénk joggal. Mivel könyveket másoltak, olvastak, tanultak, így tudást sajátítottak el. Bizony, ha vennénk a fáradságot és a kezünkbe vennénk bármely neves európai egyetem alapító okiratát, azt találnánk, hogy az esetek nagyon nagy százalékában: egyházi alapítású intézmények (pl.: Debrecen Universitas).
2- Ugyanakkor tudjuk, ismerjük, hogy az egyház sok esetben a tudomány kerékkötője is volt – mondanák mások. Szörnyű módon kínoztak gyötörtek meg embereket, vagy öltek meg, ha nem vonták vissza tanaikat. És ez nem csak vallási kérdésekben volt igaz, hanem tudományos kérdésekben is. Nézzünk meg két ismert esetet!
Giordano Bruno máglyán végezte. Kevesen tudják, hogy Domonkos rendi szerzetes és pap volt. Galilei hithű templomba járó katolikus volt, aki nem kérdőjelezte meg Isten létét sohasem. Azt azért jegyezzük meg: elsősorban az egyházi hegemónia féltése miatt öltek és hurcoltak meg embereket.
Nézzünk egy mai példát! Olvasom:
„A kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra a március 14-én elhunyt világhírű elméleti fizikus Stephen Hawking hamvait pénteken a londoni Westminster-apátságban.” www.444.hu internetes hírportál. 2018.06.15.
Hawking nem hitt Istenben. Isac Newtonról csak nagyon kevesentudják, meggyőződése volt, hogy vallási tárgyú iratai maradandóbbak lesznek, mint bármi más, amit alkotott.
Darwinrólkevesentudják, hogy katolikus teológiát tanult…
Isten humora: Newton és Hawking ugyanazon az egyetemen tanítottak, ugyanazon a tanszéken és most is egymás közelében fekszenek. Most nézzünk meg néhány olyan tudóst, akik Istenbe vetett hitüket mások előtt is vállalták!
/Képek forrása: https://www.slideshare.net/curcubetg/keresztyn-tudsok /
3- Nézegetve a képeket, ma már szinte megbotránkoztató, amit John Napier a világ egyik nagy matematikusa mondott: „a matematika volt a hobbim, a protestáns teológia a szerelmem”.
Ez ma miért elképzelhetetlen? Ma miért nem kell tudni a gimnáziumban Newtonról, hogy a Bibliát magyarázta? Miért csodálkoznak ma el az egyetemisták azon, ha valaki matematikát, vagy molekuláris biológiát tanít az egyetemen és mellette nemcsak hisz, hanem mondjuk még lelkész is? Hogyan jutottunk ide?
A tévedés jogát fenntartva azt gondolom,hogy a felvilágosodás kora óta valami megváltozott. A Szentírással szemben meg kellett jelenni egy másik világmagyarázó elvnek. Megjelent az ateizmus és vele együtt az igény egy olyan világnézetre, melyben nincs ott Isten. Ezt ma úgy ismerjük, hogy „A tudomány”.
A Biblia pedig nem tudomány akar lenni, hanem egy világmagyarázati elv, mely szerint Isten teremtett, így nemcsak erkölcsi, de az összes fizikai törvény is az övé. Míg a vallás a hitre, addig a tudomány a megfigyelésre, a kísérletezésre és a bizonyításra épül.
4- Egyszer már hivatkoztam az Isteni humorra, most megteszem még egyszer. Az evolúció elméletét egy templomba járó, teológiát tanult embertől eredeztetik (Charls Darwin), az ősrobbanás elmélete pedig egy belga pap (Georges Lemaitre) hipotézise. Ráadásul egy olyan modern tudomány alapjait is, mint a genetika egy Mengel nevű szerzetes fektette le. Korunk szándékosan állítja szembe az Istenbe vetett hitet, a tudományba vetett hittel! Pedig nem baj ha tudjuk: hívő emberek sokasága veszi fel a munkát holnap reggeltől is az egyetemeinken, és a laboratóriumokban. Hívő emberek is hajolnak a mikroszkópok fölé, kémlelik az eget távcsöveikkel, és végeznek műtéteket. Mások pedig úgy teszik mindezt, hogy nem hisznek!
Elképzelhető, hogy Werner Heisenberg német kvantum fizikusnak van igaza, aki ezt mondta?
„…a természettudományok poharából egy korty ateistává tesz, de a pohár alján, ott van Isten.”
Mivel a kvantumok világában szinte semminek nem lehet egy adott időpontban meghatározni a helyét – humoros ember lévén – állítólag ez a sírfelirata: „Er liegt irgendwo hier.” azaz „itt fekszik valahol”.
Amit meg kellene értenünk végre, hogy a hit és a tudás nem áll egymással ellentétben. A nyelvészet tudománya szerint is a helyes párhuzamba állítás ez: A tudás ellentéte a tudatlanság // a hit ellentéte a hitetlenség!!!
Ezen állítás szerint barátkozzunk meg a gondolattal: a legszomorúbb az, ha valaki nem elég hogy hitetlen, de még tudatlan is! Miért ne tartozhatnánk azon kivételezettek közé, akik tudnak és hisznek?
„Miért nem hangsúlyos napjainkban az egyházi személyek tudományos tevékenysége?”
Mert a világ el akarja hitetni mindenkivel, hogy a hit magányügy! Észrevetted már? Csak kevesen beszélnek róla, és még kevesebben élik is meg. Pedig a hited a te „legszemélyesebb közügyed”.
Legyen iránymutató életünkben Paul Sabatier (1854-1941, Nobel-díj (kémia), 1912) gondolata: „Csak a tudomány vagy a vallás terén iskolázatlan emberek gondolhatják azt, hogy ez a kettő szemben áll egymással.” Ámen.
Hogytudjunkközösdolgainkról
Fontos!
- A mai istentisztelet alatt harangszóval emlékezünk az egy éve lehunyt Nagy Sándor Tibor testvérünkre.
Jó tudni!
- Ma Kocsis-Vigh Mónika középiskolai tanárnőt kereszteltük meg, Isten kegyelméből.
- A jövő héten a most megkeresztelt Kocsis-Vigh Mónika gyermekének, Kocsis Eszternek a keresztelőjére fog sor kerülni. Imádkozzunk érte.
- Ezúton hirdetjük, hogy október 14-16 között a Lelkészi Hivatal működése szünetel, az alkalmak viszont meglesznek tartva. Ezen idő alatt Beregdarócon kötelező lelkésztovábbképzésen vesz részt a lelkészházaspár.
- “Ti pedig Krisztuséi vagytok” címmel Répási Róza Pro Urbe díjas Püspökladányi festőművésznő kiállítása megtekinthető év végéig, hivatali időben, illetve a vasárnapi istentiszteletek után.
- Szeretettel hívunk mindenkit a Szólj be a püspöknek c. rendezvényre, 2019.10.17-én 19 órától a Bakelit Music Cafe-ba. A téma: „Mi haszna az Egyháznak?”.
- A Debrecen-Szabadságtelepi Református Egyházközség szeretettel hívja az egyházközség tagjait a 2019. október 13-16. között tartandó evangelizációs sorozatra. Igét hirdet: VÉGH TAMÁS (Budapest-Fasor) nyugalmazott református lelkipásztor. (Részletek a plakáton)
- 2019-ben a presbitérium határozata értelmében az egyházfenntartói járulék mértéke 10.000.- Ft/fő/év.
- Reformátusok lapját 200 Ft-ért lehet vásárolni! A Mai Ige példányai 300 ft-ba kerülnek.
Heti alkalmaink:
| Kedd – Péntek: Reggeli áhítatok 8 órától | Csütörtök 18.00: Családi bibliaóra |
| Kedd 16.30: HéSZ | Péntek 17.00: Ifi |
|
Szerda
16.00
Bibliaóra
(az öko gyülekezeti közösséghez való tartozás megfontolása a cél) | Vasárnap 9.00: Istentisztelet Vasárnap 9.00: Vasárnapi iskola |
Havi rendszeres alkalmaink:
Minden hónap első hetének hétfőjén 18.00 órától: Presbiteri alkalom.
Minden hónap utolsó hetének vasárnapján 16.00 órától: Dicsőitő alkalom.
A jövő hétenVeres Jánosné lelkipásztor szolgál.
Heti imatémáink:
- Imádkozzunk, hogy a debreceni gyülekezetek felemeljék fejüket és szívüket Mindenható Istenünkhöz, hálát adva azért a sok mennyei jóért, amit Jézus Krisztus érdeméért kapunk. Imádkozzunk, hogy a gyülekezeteink az anyagi javak mellett lélekben is megújuljanak.
Elérhetőségeink:
Cím: 4028 Debrecen, Kassai út 12., Tel.: 06-52/412-801
e-mail: debrecen-arpad.ter@reformatus.hu, honlap: www.arpadter.reformatus.hu
Alapítványunk:
Debrecen-ÁrpádtériReformátusEgyházközségértAlapítványszámlaszáma:
OTP
11738008-20863191.
Egyházfenntartói járulékot a 11738008-20082374 OTP számlaszámunkra várjuk. A templom felújítására szánt adományokat a11738008-20885469 számú, OTP Banknál vezetett számlaszámunkra várjuk. Az OTP Banknál megnyitottuk a 11738008-21456004 számú, Gondviselés számlát, melyre a gyülekezeti célú diakóniai adományokat várjuk.