Párbeszéd asztala

Mindenkinek van olyan kérdése, amit nyilvánosan nem mer feltenni. Erre ad most lehetőséget a Párbeszéd asztala, melyet az Árpád téri református gyülekezet egyik tagja készített, és 2018-ban hónapról-hónapra más-más intézményben kap helyet. A feltett kérdésekre a vasárnapi istentiszteletek során kaphatjuk meg a választ.

Kérdések és válaszok itt!

Programjaink

  • Július - Családi tábor Tivadaron (2018.07.30-08.02.)
  • Október -  Reformációi alkalom
  • November  - Áldásos Istentisztelet/Advent 1. vasárnapján
  • December - Gyermek karácsony
  • December - Bowling kupa
  • December - Óévbúcsúztató túra

Eseménynaptár

Március 2019
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Ki van itt?

Oldalainkat 135 vendég és 0 tag böngészi

2019-02-10

Szolgálattévők: 

Igét hirdet: Dr. Ormóshegyi Zoltán lelkipásztor
Bibliát olvas: Nagy Zsolt tiszteletbeli presbiter
Imádkozik: Both Barna presbiter
Orgonál: Fejszés Dániel kántor, presbiter

Meghallgatható: Itt!

A HELYÉRE KERÜLT ÉLET

 

Lectio: Lukács 12, 35-48

Textus: Lukács 12, 48b

 Nagy szeretettel köszöntöm a kedves testvéreket!

A mai vasárnapon Jézus Krisztus második eljövetelére irányította a felolvasott ige a figyelmünket. A textusként kiemelt igevers így hangzik: „…akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, többet fognak elkérni attól, akinél sokat tettek le.”(Lukács 12,48a-Csia fordítás) A mai ige feltesz nekünk két kérdést és elénk adja a helyére került élet jellemzőit.

I. „Többet fognak elkérni attól, akinél sokat tettek le.” Jézus magát ahhoz a példázatbeli gazdához hasonlítja, aki a távolba költözött és a vagyonát rábízta a szolgáira. Mindenkire bízott valamit, valakit a Gazda. Hányan és hányan panaszkodnak, hogy semmijük és senkijük nincs. Elmondhatják Ady Endre szavait:

„Sem utódja, sem boldog őse…

Sem rokona, sem ismerőse

Nem vagyok senkinek,

Nem vagyok senkinek.”

(Ady Endre: Sem utódja sem boldog őse) De Ady nem áll meg itt, hanem folytatja,

„Vagyok, mint minden ember: fenség,

Észak-fok, titok, idegenség,

Lidérces, messze fény,

Lidérces, messze fény.”

Azaz felismerte az ige igazságát: Isten mindannyiunknál „rakott le” talentumokat, áldásokat, kapcsolatokat, lehetőségeket.

Felismerted már Isten ajándékait az életedben?

II. Hogyan használod az ajándékaidat? Igénk kétféle sáfárt hoz elénk. Az egyik a hamis sáfár, aki vagy nem használja, vagy nem arra használja fel az ajándékait, amire kapta.

„Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni.” Az a szolga, amelyik nem él az Ura visszajövetelének a várásában, az célt téveszt.

  1. „Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt” Becsapja saját magát. Elaltatja a lelkét. Azt gondolja, amit a választott nép, amikor Mózes felment a hegyre. A nép megunta a várakozást. Elkezdett a nép játszani, aranyborjút önteni. Amikor nem Isten jelenlétének a tudatában éljük a mindennapjainkat, nagy veszélyeknek vagyunk kitéve.

  2. „…és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni.” A céltalan élet elindul a lejtőn lefelé. Ahelyett, hogy Krisztusra tekintene és arra, hogy a saját elhívását híven betöltse, elkezd a másikkal foglalkozni. Mi van a másik emberrel? Neki miért könnyebb, mint nekem? Összehasonlítja magát a másik emberrel. Irigy a másikra, végül el akarja távolítani az útjából. A céltévesztett élet pótcselekvésekbe menekül.

  3. „És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;” Ennél csak az a súlyosabb eset, amikor a szolga jól tudja, hogy mi az Úr akarata, de szándékosan nem teszi. Tudja, hogy mi a jó, de szándékosan a rosszat teszi. Ő nem megy be az Isten országába, és másokat sem akar beengedni. Milyen nagy a felelőssége a Krisztust ismerő, templomba járó embereknek. Cselekszem-e az Isten akaratát?

III. „Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál!” - A helyére került élet. Az hű sáfár felismeri az Istentől rendelt küldetését és igyekszik azt hűségesen betölteni. Azaz azt végezni, amire az Isten elhívta. Nem menekül pótcselekvésekbe, hanem hű azon a kevesen, vagy sokon, ami reá bízatott. Az ilyen szolgának elrendezett a múltja. Tudja, hogy Isten Jézus Krisztus áldozata révén minden bűnét megbocsátotta. Az ilyen szolgának rendezett a jelene. Mivel Isten minden bűnét megbocsátotta, ezért minden energiáját a jelen feladataira fordíthatja. Igyekszik azon hűnek lenni, ahova most az Isten helyezte. Az ilyen szolgának elrendezett a jövője is. Nem fél a jövőtől, sőt reménységgel és örömmel tekint előre, mert várja szerető Gazdáját. Nem a világvégét, hanem az Ő szerető Istenét várja, aki majd átviszi abba az országba, ahol nincs könny, nincs fájdalom, mert az elsők elmúltak.

Ámen

 

 

Magunkról

Közösségünkben fontosnak tartjuk a tudásban való gazdagodást, a hitben való elmélyülést, és az egyre jellemesebb életet. A hála megnyilvánulásait a mi Urunk iránt, valamint a hitünk látható módon való felkínálását másoknak.

Milyen jelek követnek?

A hívő keresztyén ember életét jelek követik [...] Beszéljünk arról, hogy téged milyen jelek követnek? Jel az is, ha olvasod a Bibliát a gyülekezetedben, ha megtanulsz szabadon imádkozni, de jel az is amikor imádságban gyógyítasz másokat, ha segítesz valakinek. Jel az is, ha rendszeresen az Úr asztala elé járulsz. És jel az is, ha megváltozol. De, micsoda egy jel az!