Párbeszéd asztala

Mindenkinek van olyan kérdése, amit nyilvánosan nem mer feltenni. Erre ad most lehetőséget a Párbeszéd asztala, melyet az Árpád téri református gyülekezet egyik tagja készített, és 2018-ban hónapról-hónapra más-más intézményben kap helyet. A feltett kérdésekre a vasárnapi istentiszteletek során kaphatjuk meg a választ.

Kérdések és válaszok itt!

Programjaink

  • Július - Családi tábor Tivadaron (2018.07.30-08.02.)
  • Október -  Reformációi alkalom
  • November  - Áldásos Istentisztelet/Advent 1. vasárnapján
  • December - Gyermek karácsony
  • December - Bowling kupa
  • December - Óévbúcsúztató túra

Eseménynaptár

Március 2019
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Ki van itt?

Oldalainkat 85 vendég és 0 tag böngészi

2018-12-25

Szolgálattévők: 

Igét hirdet: Veres János lelkipásztor
Bibliát olvas: Szilágyi Antal presbiter
Imádkozik: Both Barna presbiter
Ágendázik: dr. Szalkay Kázmér ny. lelkipásztor
Orgonál: Fejszés Dániel kántor, presbiter

Meghallgatható: Itt! 

ÁDÁM, HOL VAGY?

 

Lekció: Mt 2,1-12

Textus: 1Móz 3,8-9

 

Tudjátok, miután az ember az Éden kertjében megtette azt, amit nem kellett volna megtennie: hogy tudniillik evet a fáról, ezt az engedetlenségét azzal tetézte, hogy rossz következtetést vont le az egészből; felöltözött és elbújt!

Nos, gyönyörű karácsonyunk van nem? – fordultam oda egy barátomhoz aki hamar felnyitotta a szemem. Kisebb – nagyobb tömegek az utcán (más-más okból persze) és az örök zöld téma: a fenyőárak és az ajándékok kérdése! Ő már csak abban bízik, hogy kitart a hó. Félek, hogy sokan ennél kevesebbel is beérik majd!

A felöltöztetett ünnep

Ahogyan az ember felöltözött a bűnbeesése után, ugyanúgy megpróbál felöltöztetni mindent. És ez alól miért lenne kivétel a Karácsony?

Csakhogy, előbb ki kell találni azt, amit felöltöztethetünk. Mára már szinte hihetetlen, de tudtátok, hogy csak a IV. századtól ünnepeljük a karácsonyt? Elég sokáig és egész jól meg voltunk a karácsony ünneplése nélkül, nem? A Karácsony, mint ünnep megszületése, azaz az első karácsony csak 336-ra tehető.

Most képzeljük el, amikor valaki először akart bevinni egy templomba adventi koszorút és fenyőfát! Biztos vagyok benne, hogy nem volt könnyű meggyőzni a gyülekezeteket. Mert addig meg az volt a szokás, hogy nem volt ilyen szokás! Sokaknak nincs Karácsony fenyőfa nélkül, gyermekeinknek meg lassan óriáskerék nélkül nem lesz! Ugyanúgy állítjuk, díszítjük fényekkel és egyre nagyobbat állítunk évről évre! A kérdés ez: szokásaink rabjai voltunk, vagyunk, leszünk, vagy a Krisztusé? Mert ez nagyon-nagyon nem mindegy!

És most képzeljük el a végképp lehetetlent: egy fekete karácsonyt!

Az elbújtatott ünnep

Ember legyen a talpán, aki nagyvárosaink, így városunk főterén is sétálva ki tudná találni, hogy mit is ünneplünk valójában? Fényárban úszik minden, halk zene szól, különböző illatok szállják meg a teret, egy germán termékenységi ünnep egyik kelléke: egy hatalmas felöltöztetett örökzöld, közelében egy trendi karácsonyi óriáskerék, a jövő karácsonyainak új ünnepi kelléke.

Nekem tetszik! Mert én ismerem a karácsony titkát. És nekem mindez bármilyen szép is: csak díszlet, aminek tudok örülni és tudom használni is.

Ahogyan megmagyaráztuk, karácsonyivá tettük a „Sol invictus”, vagyis a legyőzhetetlen Nap születése ünnepét…

Ahogyan megmagyaráztuk az adventi koszorú és a fenyőfa díszeinek csodáját…

Ugyanúgy „megtaláljuk” majd az összefüggést, mondjuk az óriáskerék küllői és a naptári év hónapjai közötti is.

Csakhogy karácsonykor nem új dolgokat kellene kitalálni, hanem az igazi mondandót megtalálni és ez ma már csak úgy megy, ha nem öltöztetjük tovább új dolgokba az ünnepet, hanem a karácsonyt megfosztjuk régi–új ruháitól, hogy a maga valójában láthassuk meg azt: az Isten által nekünk adott lényeget!

Ahogyan az angyali üdvözlet már két évezrede világgá kiáltotta:

„Dicsőség a magasságos menyben Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat!” Milyen igaz is ez!

Hiszen visszafelé olvasva van benne az igazi üzenet: csak a jóakaratú emberek tudnak békességben lenni az Istennel és csak a magukkal és másokkal békességben élő emberek tudják dicsérni az Istent!

Kétezer éve meghirdetett program ez, melynek lényege egy kérdés: Ádám, hol vagy? A mindennapok sűrűjében és hol vagy az ünnep forgatagában? Egy féltően feltett kérdés ez: nehogy éppen az ünnepen tévedjünk el! Hiszen ha elmúlik az ünnep és kihunynak majd a fények, elszállítják a fát, lebontják a kereket a bódékat, odahaza kicsomagoltad az ajándékod, leszeded az asztalt, vajon mi marad meg az ünnep után? Egy érzés? Hogy milyen szép volt az idei karácsony is?

Miközben nemcsak a fenyő de a karácsony üzenete is örökzöld!

Mert az Istenképű embernek van köze Istenhez és fordítva még inkább. Ezért örüljetek mindannak, amit ez az ünnep adni tud számotokra, de ne feledjétek, minden ünnep egy útjelző: így éppen karácsonykor nem tévedhetsz el. Ady fogalmazza meg csodálatosan...

„Hallom, ahogy lelkemben lépked

S az ő bús »Ádám, hol vagy?-ára

Felelnek hangos szívverések.”

Az adventi vásáron is, az óriáskeréken is, a város karácsonyfája előtt megállva is! És odahaza az ünnepi asztal mellett is. Mindenütt ahol utolér ez az érzés.

Jöjjetek hát, és feleljünk ezekre a hangos „szívverésekre” egyetlen szóval: „köszönjük” Urunk! Mit is?

Hogy nem tudok elbújni még az ünnep forgatagában sem. Mert te megtalálsz. Sőt, el sem tévedhetek. Hiszen Jézus azért jött, hogy megtalálja és megtartsa ami, aki elveszett. Jöjjetek hát a megterített asztalhoz és éljük át újra az ég és a föld között csodáját! Legyen így!

Ámen.

Magunkról

Közösségünkben fontosnak tartjuk a tudásban való gazdagodást, a hitben való elmélyülést, és az egyre jellemesebb életet. A hála megnyilvánulásait a mi Urunk iránt, valamint a hitünk látható módon való felkínálását másoknak.

Milyen jelek követnek?

A hívő keresztyén ember életét jelek követik [...] Beszéljünk arról, hogy téged milyen jelek követnek? Jel az is, ha olvasod a Bibliát a gyülekezetedben, ha megtanulsz szabadon imádkozni, de jel az is amikor imádságban gyógyítasz másokat, ha segítesz valakinek. Jel az is, ha rendszeresen az Úr asztala elé járulsz. És jel az is, ha megváltozol. De, micsoda egy jel az!