Párbeszéd asztala

Mindenkinek van olyan kérdése, amit nyilvánosan nem mer feltenni. Erre ad most lehetőséget a Párbeszéd asztala, melyet az Árpád téri református gyülekezet egyik tagja készített, és 2018-ban hónapról-hónapra más-más intézményben kap helyet. A feltett kérdésekre a vasárnapi istentiszteletek során kaphatjuk meg a választ.

Kérdések és válaszok itt!

Programjaink

  • Július - Családi tábor Tivadaron (2018.07.30-08.02.)
  • Október -  Reformációi alkalom
  • November  - Áldásos Istentisztelet/Advent 1. vasárnapján
  • December - Gyermek karácsony
  • December - Bowling kupa
  • December - Óévbúcsúztató túra

Eseménynaptár

Január 2019
H K Sz Cs P Szo V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Ki van itt?

Oldalainkat 183 vendég és 0 tag böngészi

2018-11-04

Szolgálattévők: 

Igét hirdet: Veres Jánosné lelkipásztor
Keresztel: Veres János lelkipásztor
Bibliát olvas: Tóth László
Imádkozik:  Both Barna presbiter
Orgonál: Lucski Zsófia h. kántor

 Meghallgatható: Itt!

BÁLÁM BESZÉDE

 

Lekció: 4Móz 23, 1-12 Textus: 4Móz 23, 12

„Nekem vigyáznom kell, hogy csak azt mondjam, amire az Úr indított. (4Móz 23,12)

Azt gondolom, hogy a felolvasott történet az igen ismert történetek közzé tartozik. Azt is mondhatnám, ha Bálám történetéről hallunk, akkor nem szoktuk kihagyni a szamarát sem. Egy szamár akinek nemcsak a szája, de a szemei is megnyíltak a látásra. Látni az Úr hatalmát és beszélni az Úr hatalmáról.

Milyen sok keresztyén ember szíve vágya látni és hallani!

Bálámról az a hír járta, hogy természetfeletti erővel rendelkezett, és erről a Moábiták is tudomást szereztek. Elhatározták, hogy segítségül hívják őt, és így megnyerjék a varázslás és a jóslás erejét Izráel ellen.

Bálám egykor jó ember és Isten prófétája volt, de hitehagyóvá vált és a kapzsiság bűnének adta át az életét, mégis még mindig az úr szolgájának vallotta magát. Megvásárolható ember volt és Istent a saját céljai megvalósítására akarta felhasználni.

A történetet ismerjük. A Moábiták királya követeket és nagyon sok kincset ajánlott fel Izráel népe megátkozásáért. De a terv Isten gondoskodó és védelmező szeretete miatt másképp valósult meg.

Bálám valamikor az Úr embere volt. Ismerte az Isten népét, tudta, hogy őket nem lehet megátkozni.

Mit ígért Isten Ábrahámnak? Áldott lesz aki Őt és a belőle származó népet áldja, és átkozott lesz, aki őt és a belőle származó népet átkozza.

Amikor az ember Istent, Krisztust szeretné követni, akkor el kezd tanulni Róla és Tőle. Bálám is így lehetett, de megrekedt és a bűnt választva eltávolodott Istentől. Bár ő még mindig azt hitte, hogy kapcsolatban van Istennel. Használta az Úr nevét, úgy tett mint aki a Magasságos szolgálatában áll.

Bálám nem tanulta meg, amit Isten sok-sok éven keresztül mondott neki. Lehet, hogy szerette volna az Urat szolgálni, de a szíve a gonoszság a kapzsiság felé fordult.

Amikor keresztyénekké lettünk, akkor ott volt a szívünkben a vágy. Krisztust követni és szolgálni. Ehhez az első lépés a tanulás, Isten igéjének szorgos tanulmányozása és tanulása.

Ezt folyamatosan, minden nap az életünk részévé kell tennünk.

Bálám ugyan hallotta Isten hangját, de a szíve keménysége miatt nem igen figyelt rá.

Bálám sokra vihette volna az Úr mellett, ha alázatos marad és mindig, minden időben csak azt szólja és azt teszi amire az Úr indítja.

Azt gondolom, sokszor nekünk keresztyéneknek nem a hitünkkel van a legnagyobb bajunk, hanem azzal, hogy nem azt szóljuk amit Isten ránk bízott. Nem Isten igéjével egyetértésben beszélünk.

Beszélgetéseinkből hányszor marad ki Isten igéje. Ha tanácsot kérnek tőlünk, hányszor csak emberi okoskodással próbálunk erőt és biztatást adni egymásnak.

Pedig mi Krisztus megváltott gyermekei vagyunk, akik ismerjük Isten igéjét, amiről Pál így ír: „Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.” (Zsid 4,12)

Nagy felelősség volt, akkor és most is Isten szolgájának, és gyermekének lenni.

Ezt a súlyt és felelősséget érezte meg Luther Márton is. Ha ő mint Ágoston rendi szerzetes nem kezdi olvasni Isten igéjét, akkor nem ismeri fel, hogy Isten kegyelemből, hit által ad megtérő gyermekeinek üdvösséget. Krisztus értünk hozott áldozata egyszer s mindenkorra eleget tett a bűneinkért.

Valami olyat értett meg Isten Lelkének hatalma által, amit addig kevesen tudtak és értettek meg.

Bálám kijelentéséről Luther jutott eszembe, csak kicsit más helyzetben és más módon.

„Itt állok másként nem tehetek”- mondta a wormsi zsinaton. Nem mondhatott mást, mint amit Isten igazságából megismert. Nem szólhatott mást, mint amit Isten Lelke kijelentett neki.

Ő nem hagyta magát megvesztegetni, mint Bálám, még az élete sem volt olyan fontos, mint az, hogy az emberek megtudják milyen fontosak Istennek. Nem kell a bűnbocsátó cédula, a sok félrevezetés, Isten Jézus által már mindent megadott nekünk.

Ma téged és engem akar Isten használni, hogy minél többen eljussanak az igazság megismerésére.

Ámen.

 

Magunkról

Közösségünkben fontosnak tartjuk a tudásban való gazdagodást, a hitben való elmélyülést, és az egyre jellemesebb életet. A hála megnyilvánulásait a mi Urunk iránt, valamint a hitünk látható módon való felkínálását másoknak.

Milyen jelek követnek?

A hívő keresztyén ember életét jelek követik [...] Beszéljünk arról, hogy téged milyen jelek követnek? Jel az is, ha olvasod a Bibliát a gyülekezetedben, ha megtanulsz szabadon imádkozni, de jel az is amikor imádságban gyógyítasz másokat, ha segítesz valakinek. Jel az is, ha rendszeresen az Úr asztala elé járulsz. És jel az is, ha megváltozol. De, micsoda egy jel az!