Párbeszéd asztala

Mindenkinek van olyan kérdése, amit nyilvánosan nem mer feltenni. Erre ad most lehetőséget a Párbeszéd asztala, melyet az Árpád téri református gyülekezet egyik tagja készített, és 2018-ban hónapról-hónapra más-más intézményben kap helyet. A feltett kérdésekre a vasárnapi istentiszteletek során kaphatjuk meg a választ.

Kérdések és válaszok itt!

Programjaink

  • Július - Családi tábor Tivadaron (2018.07.30-08.02.)
  • Október -  Reformációi alkalom
  • November  - Áldásos Istentisztelet/Advent 1. vasárnapján
  • December - Gyermek karácsony
  • December - Bowling kupa
  • December - Óévbúcsúztató túra

Eseménynaptár

Január 2019
H K Sz Cs P Szo V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Ki van itt?

Oldalainkat 209 vendég és 0 tag böngészi

2018-10-28

Szolgálattévők: 

Igét hirdet: Veres János lelkipásztor
Bibliát olvas: Berecz Péter presbiter
Imádkozik:  Veres Jánosné lelkipásztor
Ágendázik: Gyatyel Péter beosztott lelkipásztor
Bagi Sándor - Selyben István - Selybenné Szabó Katalin
Orgonál: Fejszés Dániel kántor, presbiter

 Meghallgatható: Itt!

ISTEN MÉLYSÉGE

 

Lekció: Mt 3, 13-17 Textus: 1Kor 2, 10-12

 

„Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által, mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik. Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke. Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk.” (I.Kor.2:10-12)

Nagy szeretettel köszöntelek benneteket a mai vasárnapon, amikor egy esztendővel vagyunk túl a reformáció 500 éves évfordulója után. Ráadásul egy esztendő után újra itt van közöttünk a párbeszéd asztala is! Az utolsó kérdést szeretnénk tehát megválaszolni Lászlónak, mely így hangzik:

Hogyan kutatja Isten mélységeit a Szent Szellem? Jézus ittlétének három éve alatt sok mindent megtanított. Hiszen ezért jött! Jézus ezt mondta a tanítványainak:

„Sok mondanivalóm van még nektek, de most nem vagytok képesek elhordozni. Amikor azonban megérkezik az, az igazság szelleme, bevezet titeket a teljes igazságba” (Jn 16,12-). Nos, két kérdés a felolvasott Ige alapján

„...ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van?”Öntudatlanul jövünk a világra, ahogyan felnövünk lehetőségünk van a világ és Isten megismerésére. A jobb Istenismeret nagyobb önismerethez vezet, és fordítva. Mintha csak azt mondaná, hogy a titkok a mi Urunkéi, de a kijelentett dolgok a mieink. Ráadásul, Isten fokozatosan tárja fel önmagát a szent szellem által azt az Őt keresőknek. (A továbbiakban az általunk jobban ismert Szentlélek kifejezést fogom használni.) Az ember lelke, mondja az Ige. De vajon mennyire ismerhetjük meg magunkat? Teljesen? Vagy D. Bonhoeffer -nek a nagy német teológusnak van igaza, aki egyik versében ezt írja: „magányom kérdése gúnyolódik velem, ki vagyok? Te tudod! A tied vagyok istenem” Az embert is csak Isten lelke ismerheti igazán? Aki teremtette? Még bonyolultabb a helyzet, mert ezt olvassuk:

„azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke.” Vagyis, ember nem tudhatja rá a választ! Mégis, talán közelebb visz a megoldáshoz minket a Szentháromság tana, mely az „egy Isten három személyben”. 4. századi megfogalmazásban vált nyilvánvalóvá. Nagyon leegyszerűsítve persze.

אלוהים ברא az Isten teremtette kifejezés végződése többesszám?

Vagy gondoljuk végig, mi történt Jézus megkeresztelésekor? Jézus a fiú, a galamb a Lélek és az Atya szózata, „az én szerelmetes fiam”.

Nos, a Szentháromság képlete tehát nem 1+1+1=3, hanem 1x1x1=1! Vagyis a háromságon belül a Lélek az, aki vizsgálja önmaga mélységeit.

Nem 1- Isten mélységes dolgait, hiszen csak a mélység szó szerepel. 2- Isten gondolatainak mélységéről lehet szó, vagy 3- magáról az Isteni lét mélységeiről? Bármelyikről is van szó, egyiket sem tudhatjuk!

"Óh, Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az Ő ítéletei, és kinyomozhatatlanok az Ő utai." (Róm 11,33)

Mégis van valami, ami mégis helyes irányba terelgetheti a gondolatainkat...

„nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket...”

Ez azt jelenti, hogy a bennünk levő Lélek és a Szentlélek kompatibilis egymással. Képessé, méltóvá és alkalmassá tehet miket. Mi pedig, akiket csak egyszer is betöltött már a Lélek mondjuk a hitvallásunkat a reformátorok után,

„Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem démonok, sem jelen, sem jövő, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmi egyéb a teremtett világban nem választhat el minket az Isten szeretetétől, ami Jézus Krisztusban, a mi Urunkban van.” (Róm 8,38-39)

akik nem elszakadni akartak Rómától, csak megújítani azt!

A Szentlélek nélkül maradó élet ugyanis cserbenhagy és kiüresedik. Egyedül Isten az, aki az életnél is többet ad nekünk. Gondoljunk a élek gyümölcsére! Leginkább pedig arra, hogy „az ő mélységeit” is tudjuk vizsgálni. Vagyis, megismerhetjük és megérthetjük létezésünk valódi és igazi alapját.

Az Istenképű ember és az emberképű Isten újra egymásra találhat már itt a földi életben, de már az örökkévalóságra!

Köszönjük a kérdést, formálódjunk egyre inkább és együtt az Isten képére, úgy ismerve meg titkait Legyen így.

Ámen.

 

 

Magunkról

Közösségünkben fontosnak tartjuk a tudásban való gazdagodást, a hitben való elmélyülést, és az egyre jellemesebb életet. A hála megnyilvánulásait a mi Urunk iránt, valamint a hitünk látható módon való felkínálását másoknak.

Milyen jelek követnek?

A hívő keresztyén ember életét jelek követik [...] Beszéljünk arról, hogy téged milyen jelek követnek? Jel az is, ha olvasod a Bibliát a gyülekezetedben, ha megtanulsz szabadon imádkozni, de jel az is amikor imádságban gyógyítasz másokat, ha segítesz valakinek. Jel az is, ha rendszeresen az Úr asztala elé járulsz. És jel az is, ha megváltozol. De, micsoda egy jel az!