Párbeszéd asztala

Mindenkinek van olyan kérdése, amit nyilvánosan nem mer feltenni. Erre ad most lehetőséget a Párbeszéd asztala, melyet az Árpád téri református gyülekezet egyik tagja készített, és 2018-ban hónapról-hónapra más-más intézményben kap helyet. A feltett kérdésekre a vasárnapi istentiszteletek során kaphatjuk meg a választ.

Kérdések és válaszok itt!

Programjaink

  • Július - Családi tábor Tivadaron (2018.07.30-08.02.)
  • Október -  Reformációi alkalom
  • November  - Áldásos Istentisztelet/Advent 1. vasárnapján
  • December - Gyermek karácsony
  • December - Bowling kupa
  • December - Óévbúcsúztató túra

Eseménynaptár

Október 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Ki van itt?

Oldalainkat 254 vendég és 0 tag böngészi

2018-09-02

Szolgálattévők: 

Igét hirdet: Veres Jánosné lelkipásztor
Bibliát olvas: Orbán György presbiter
Imádkozik:  Sípos Józsefné
Orgonál: Horváth László kántor

 Meghallgatható: Itt!

Krisztusban új teremtés

 

Lekció: Luk 15,11-24 Textus: 2Kor 5,17

„...a régi elmúlt, és íme: új jött létre.”

Ma a boldogság kérdésével fogunk foglalkozni.

„Hogyan lehetnék boldog? Olyan nagyon üresnek és céltalannak érzem magam. A bulik, a siker csak időleges örömöket adnak nekem. Hol találom a tartós, valódi boldogságot?”

„Hogyan tudok boldogabb életet élni?”

Ádám és Éva édenkerti távozása óta minden emberben ott él a vágy, hogy megtalálja az életben a neki szánt „NAGYBETŰS ÉLETET”. Ádám és Éva is nagyon boldogok voltak az „atyai házban”, amíg...

A történetben szereplő fiú, egy nagyon jó családba születhetett bele. Nagyon jó édesapja volt, élvezte az életet, szerette a családja. Igazából nem is volt tisztába azzal, hogy milyen jó szülei vannak, milyen jó, hogy van egy testvérbátyja, aki vezeti a gazdaságot. Mindene meg van, szeretik.

Egy nap úgy dönt többre vágyik, már kicsi neki az Atyai hajlék, kevesli a zsebpénzt, amit minden héten megkapott az édesapjától. Kikéri a vagyon ráeső részét és mindenét összeszedve elköltözik otthonról.

Fogalma sincs, mennyit kellett az édesapjának dolgoznia azért a vagyonért, amit ő most megkapott. Ezért nem is értékelte. Igazából, ez a fiú magát az édesapját sem értékelte. Szerette ő a maga módján, de soha nem kötötte hozzá, olyan igazi szeretet. Olyan igazi, apa-fiú szeretet. Lehet, hogy vágyott rá, de igazából soha nem engedte az édesapját közel magához.

Vágyott a boldogság után, és azt hitte, hogy a boldogság az atyai házon kívül található.

Bulik, sok pénz, ital, nők, barátok! Majd ezek hoznak számára boldogságot, tartós örömet. Tévedett!!!

Az élete üressé és céltalanná vált, és nagyon szegénnyé. Reménytelenül magányossá és örömtelenné. Valami nagyon hiányzott az életéből, ezt kutatta, ezt hajszolta. Nem csak fizikai értelemben éhezett, de a lelke is sóvárgott és éhezett a jó és tiszta dolgok után.

Mit kellett ennek a fiúnak tennie? Magába kellett szállnia. Fel kellett állnia és el kellett indulnia. Meg kellett undorodnia a moslékos vályútól.

A boldogságot, amit távol az atyai háztól keresett, nem találta meg. Az, amit annak hitt, soha nem volt köszönő viszonyba azzal az örömmel, amit megtalált az atyai ház kapuján belül. Igazából az mindig is ott volt, csak Ő nem vette észre.

Amikor ez a fiú az atyja nyakába borult és bocsánatot kért, új emberré lett.

Amikor belépett a kapun, a régi dolgok elmúltak az életében. Halottból élővé vált, elveszettből megtalált lett.

De ehhez át kellett lépnie a kapun, fogva édesapja kezét. Amit egykor elengedett, most újra meg kellett fognia.

„Ez az én fiam” – mondta az atya. A fiú mindent visszakapott, ahogy az atya kimondta ezeket a szavakat. Minden újjá lett az életében, a régiek elmúltak. Gyűrűt húzott az ujjára, ami mindenki felé azt jelezte, hogy Ő fiú, nem szolga, nem béres, Ő az atya gyermeke. Akinek nem kell kócosan, elhanyagoltan, bizonytalanságban élni az életét.

Hol és ki mellett lehetsz boldog? Az Atya mellett, a te mennyei édesapád mellett, Aki mindent elkészített a te számodra.

A tékozló fiúnak rá kellett jönnie, hogy milyen dolgokkal, bűnökkel küzdött régen és hogy ezek milyen messzire juttatták őt az Atyától és az Ő házától. Valószínű, időbe telt, hogy megszokja az új életet, azt hogy a régi elmúlt és minden újjá lett körülötte.

Meg aztán mindig akadnak körülöttünk olyanok /pl. a fiú bátyja/, akik nem örülnek az életünkben bekövetkezett változásoknak.

Az öröm, amit keresel, ott van az Atyai házban. Isten már rég vár rád, olyan sok mindent szeretne veled megosztani! Már az utat is biztosította a számodra, Jézus Krisztus által.

A bűn és az engedetlenség az, ami eltakarja előlünk azt a tartós boldogságot, amit Isten az Ő Fia, Jézus Krisztus által nekünk akar adni.

Jézusba kell beoltatnunk, Ő benne és Ő általa akar örömteli életet adni nekünk a mi Mennyei Atyánk.

Az atyai házban megvan a helyed, ott vár rád a gyűrű, a ruha és saru, te már nem szolga vagy, hanem Krisztus által fiú és örököstárs!

Merj átlépni azon az ajtón, de előbb szomorodj meg bűneid miatt, melyek elválasztanak attól az örömtől, amit édesatyád neked készített itt a földön és majd a mennyekben.

Fontos és értékes vagy Isten számára, ha tulajdon Fiának nem kedvezett érted. Gondolod, hogy nem adna neked Vele együtt mindent?

Ha akarod, az egész elrontott, öröm nélküli, üres, céltalan életed ujjá lehet.

Ha akarod, kaphatsz egy új életet JÉZUS KRISZTUSSAL!!!!

Ámen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Magunkról

Közösségünkben fontosnak tartjuk a tudásban való gazdagodást, a hitben való elmélyülést, és az egyre jellemesebb életet. A hála megnyilvánulásait a mi Urunk iránt, valamint a hitünk látható módon való felkínálását másoknak.

Milyen jelek követnek?

A hívő keresztyén ember életét jelek követik [...] Beszéljünk arról, hogy téged milyen jelek követnek? Jel az is, ha olvasod a Bibliát a gyülekezetedben, ha megtanulsz szabadon imádkozni, de jel az is amikor imádságban gyógyítasz másokat, ha segítesz valakinek. Jel az is, ha rendszeresen az Úr asztala elé járulsz. És jel az is, ha megváltozol. De, micsoda egy jel az!