Párbeszéd asztala

Mindenkinek van olyan kérdése, amit nyilvánosan nem mer feltenni. Erre ad most lehetőséget a Párbeszéd asztala, melyet az Árpád téri református gyülekezet egyik tagja készített, és 2018-ban hónapról-hónapra más-más intézményben kap helyet. A feltett kérdésekre a vasárnapi istentiszteletek során kaphatjuk meg a választ.

Kérdések és válaszok itt!

Programjaink

  • Július - Családi tábor Tivadaron (2018.07.30-08.02.)
  • Október -  Reformációi alkalom
  • November  - Áldásos Istentisztelet/Advent 1. vasárnapján
  • December - Gyermek karácsony
  • December - Bowling kupa
  • December - Óévbúcsúztató túra

Eseménynaptár

Október 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Ki van itt?

Oldalainkat 311 vendég és 0 tag böngészi

2018-08-19

Szolgálattévők: 

Igét hirdet: Veres János lelkipásztor
Bibliát olvas: Both Barna presbiter
Imádkozik:  Sigér Fruzsina
Ágendázik: Gyatyel Péter lelkipásztor
Orgonál: Fejszés Dániel kántor, presbiter

 Meghallgatható: Itt!

"KENYÉRÜNNEP ... VAGY ILYESMI, NEM?"

 

Lekció: Zsid 7,1-10 Textus: Zsid 7,15-18

 

15Még világosabb ez, hogyha Melkicedek módjára egy más pap lép föl, 16aki nem a testi leszármazás törvénye alapján lett azzá, hanem a halhatatlan élet erejéből. 17A tanúság ugyanis így szólt róla: „Te pap vagy mindörökké Melkicedek rendje szerint.” 18Ám ezzel a korábbi törvény megszűnt mint hatástalan és erőtlen...

Nagy szerettettel köszöntök mindenkit a mai vasárnapon, nagy nemzeti ünnepünk előtt egy nappal. Némileg persze beárnyékolja a képet az, hogy nemzetünk egy részének sajnos fogalma nincs arról, hogy mit is ünneplünk!

A feltett kérdésre, hogy Ön tudja, mit ünneplünk augusztus 20.-án?

A válaszok néha viccesek, olykor megdöbbentőek voltak. Néha hosszú hallgatás, töprengés, majd "nem tudom" felelet hangzott el kérdésünkre, de kaptuk válaszul azt is: "a gazdag termés ünnepe augusztus 20-a". Volt olyan válasz is: "most nincs időm ezzel foglalkozni!".

Mindenesetre az kiderült, átlag minden második ember mondta ki azt a szót: államalapítás. (Boon.hu)

Valójában ez egy „katolikus ünnep az államalapító St. István király, hazánk fővédőszentjének emléknapja, ami aztán állami szintre lett emelve.

De, az alkotmány és a kenyér ünnepe is! Azért kellett bővíteni az ünnepkört, mert az országban nem hogy nem mindenki katolikus, de még csak nem is keresztyén. Én az ünnep gazdag jelentéstartalmából a kenyeret szeretném most kiemelni. Nagy királyunk megítélése ugyanis különböző lehet, az alkotmányunkhoz való hozzáállásunk is, de a kenyér szeretete és fontossága mióta ember él a földön nemcsak egy étel, hanem maga is egy szimbólum. Mégpedig úgy szeretnék beszélni róla: hogy nem egyszerűen jó ha van, hanem nagyon nagy baj ha nincs!

1- Nézzük meg milyen előképei vannak a kenyérnek az Ószövetségben. Én most arra szeretnék kérni mindenkit, gondoljuk át együtt hol lehet az egyik legkorábbi előképe a kenyérnek?

Van egy kép, mely mindannyiunknak az eszébe is jutott: ez a manna. Isten áldásaként tekintettek rá, és minden nap meg kellett szedni újra meg újra. Ismerős? A mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. (Miatyánk)

De én mos egy másik történetre gondolok, Sálem papkirályára, akit úgy neveznek, hogy Melkicedek.

Sálem királya, a Magasságos Isten (Él-Eljon) papja. Amikor Ábrahám győzelmet aratott a Lótra támadt öt szövetséges király (lásd Kedorlaómer) felett, megáldotta, Ábrahám pedig tizedet adott neki mindenéből.

Csak érdekességként jó tudni! Sálemet utóbb Jeruzsálemmel azonosnak tekintették, amely város a Jebusiaktól csak Dávid alatt került a zsidók kezére. Ezért a jeruzsálemi szentélynek joga volt tizedet szedni a zsidóságtól (Ábrahám fiaitól).

2- Érdekes, hogy Melkicedekről szinte semmit nem tudunk, de két nagyon fontos dolgot igen!

Jézus a Melkicedek rendje szerinti pap. És ez egy magasabb papi rend, mint az Ároné. A szent jobb körmenetet nézve visszaköszönnek a gazdagon díszített papi ruhák. Eszünkbe juttatják a zsidó főpap ruháját.

A Melkicedeki papság azonban nem az Ároni papi rend. Jézus nem a Lévita törzsbe, hanem Dávid királyi törzsébe született.

Miért magasabb rendű ez a papság? Már az első keresztyének tudták!

Ő nem szorul rá, mint a többi főpap, hogy naponként először a saját vétkeiért mutasson be áldozatot, s csak azután a nép bűneiért. Egyszer és mindenkorra megtette ezt, amikor magát feláldozta...

Kenyeret és bort vitt neki ... „Melkisé1dek, Sálem királya kenyeret és bort vitt ki (Ábrám) elé. Ő a Felséges Isten papja volt, megáldotta,...(Móz 14,18-20)

Miről ismerik meg Jézust feltámadása után, ha nem a kenyér megtöréséről? A mi identitásunk máig ez: magunkhoz vesszük a test és a vért jelképező kenyeret és bort, hogy aztán testvéreknek nevezzük egymást.

Jézus aki a kenyér házában született (בית לחם ) Betlehemben mondhatta magáról azt, hogy én vagyok az élet kenyere. És csak Ő tehette meg, hogy megtörje ezt a kenyeret és ezt mondja: „vegyétek, egyétek, ez az én testem...”.

Jöjjetek hát, és éljük meg ezt a felkínált Áldást együtt, ahogyan Kálvin tanította a „ szentek közösségében. „

----------------------------------

A kovász tökéletesen szemlélteti azt a bomlasztó folyamatot, amit a bűn ereje az egyén, a közösség vagy a társadalom életében végbevisz.

A Szentírásban csak egyetlen esetben szerepel pozitív értelemben a kovász Mt.13:33!

Így igazából nincs jelentősége, hogy milyen kenyérrel úrvacsorázunk.

 

 

 

 

 

 

 

 



Magunkról

Közösségünkben fontosnak tartjuk a tudásban való gazdagodást, a hitben való elmélyülést, és az egyre jellemesebb életet. A hála megnyilvánulásait a mi Urunk iránt, valamint a hitünk látható módon való felkínálását másoknak.

Milyen jelek követnek?

A hívő keresztyén ember életét jelek követik [...] Beszéljünk arról, hogy téged milyen jelek követnek? Jel az is, ha olvasod a Bibliát a gyülekezetedben, ha megtanulsz szabadon imádkozni, de jel az is amikor imádságban gyógyítasz másokat, ha segítesz valakinek. Jel az is, ha rendszeresen az Úr asztala elé járulsz. És jel az is, ha megváltozol. De, micsoda egy jel az!