Párbeszéd asztala

Mindenkinek van olyan kérdése, amit nyilvánosan nem mer feltenni. Erre ad most lehetőséget a Párbeszéd asztala, melyet az Árpád téri református gyülekezet egyik tagja készített, és 2018-ban hónapról-hónapra más-más intézményben kap helyet. A feltett kérdésekre a vasárnapi istentiszteletek során kaphatjuk meg a választ.

Kérdések és válaszok itt!

Programjaink

  • Július - Családi tábor Tivadaron (2018.07.30-08.02.)
  • Október -  Reformációi alkalom
  • November  - Áldásos Istentisztelet/Advent 1. vasárnapján
  • December - Gyermek karácsony
  • December - Bowling kupa
  • December - Óévbúcsúztató túra

Eseménynaptár

Október 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Ki van itt?

Oldalainkat 301 vendég és 0 tag böngészi

2018-08-12

Szolgálattévők: 

Igét hirdet: Gyatyán Péter lelkipásztor
Bibliát olvas: Szilágyi János gondnok
Imádkozik:  Szilágyiné Asztalos Éva
Orgonál: Fejszés Dániel kántor, presbiter

 Meghallgatható: Itt!

"ÉN VAGYOK AZ ÚT"

 

Lekció: Róm 6,12-23 Textus: Jn 14,6

 

Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam. (Jn 14,6)

Kedves Testvérek!

A mai napon is egy kérdésre keressük a választ, amelyet a párbeszéd asztalánál tett fel egy névtelen érdeklődő. „Van-e reinkarnáció? Igaz, hogy a Bibliából kivették a bizonyító igéket?” Keressük ezekre a kérdésekre a mai napon a választ Isten Igéjében, és Isten üzenetét a számunkra.

Ez a kérdés egy olyan témára mutat, ami nagyon foglalkoztat bennünket. Élet és halál, örök élet vagy pokol, és felmerül az a kérdés is: lehet, hogy inkább újra születés, lélekvándorlás? Felmérések szerint az európaiak 25-30%-a, míg a magyarok 10%-a hisz a lélekvándorlásban. Mit tanít Jézus életről és halálról?

A felolvasott jézusi szóban ez állt: „Én vagyok az út”.

Az ember keresi az Istent. Sokan sokféleképpen szeretnék megtalálni őt, keresik a természetben, a különböző gondolatokban, elvekben, vagy éppen önmagukban.

Ebben a keresésben az ember nagyon hamar kimondhatja: „Én vagyok az út!” Ilyenkor az „én” kerül az előtérbe. Mert ma erről szól minden: az énről. Én mire vagyok képes, én mit érhetek el, én milyen hatással lehetek a világban, én hogyan válhatok uralkodóvá. Képes vagyok ott megállni saját erőmből!

De mi van, ha elbotlunk? Ha mégis felfedezünk valamilyen gyengeséget? Erre is kaphatunk választ a kor eszméjéből: nincs semmi baj, majd tökéletesebbé válsz! Ha nem most, akkor majd az új testedben.

Nem csak a mindennapi életben találkozunk ezzel, de a játékok is mind-mind ezt sugallják. Nincsen tét, ha veszítesz mehetsz tovább. Mára már, ha az ember elveszti az összes életét egy játékban, választhat: vár 1-2-3 órát (és így „bűnhődik”) vagy pedig fizet pár száz forintot, és akkor mehet tovább. Belénk ég ez a magatartás. Ennek hatására így gondolkodunk magáról az életről is.

Ijesztően hangzik, de minden 10. magyar elfogadja ezt, és magában keresi az utat. Ez a gondolkodás egyfajta válasz a halál utáni életre. Én megcsinálom, és én elérem azt majd. Mások számára az „én” tökéletességének elnyerése félelmet generál, „én azt nem tudom megtenni”. Azt viszont már elfogadják, hogy ha most ebben az állapotban nem is, de a másikban majd igen. Elhalaszthatom a döntést, mert van még esélyem. Én dönthetem el.

Itt érkezünk el a mai napunk kérdéséhez: „Van reinkarnáció?” Hiszen a reinkarnáció éppen erről beszél: tökéletessé kell válnod, hogy ebből az életszakaszból kiszakadhass, és az új világ várhasson rád! Fontos tudnunk, hogy a keleti tanításban a körforgás lehetősége nem egy ajándékba kapott jó lehetőség, hanem büntetés, amíg az új testben nem érjük el a tökéletest.

De ez a büntetés is én központú, mert én tökéletessé válhatok.

Jézus nem erről beszél, Jézus azt mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához csakis én általam.”

Jézus itt kizárólagosan beszél az Atya elé való kerülésről, ő az út az örök életbe. A Biblia világosan beszél életről és halálról, az élet kezdetéről és a földi élet végéről, beszél halálról és örök életről is.

Élet és halál elénk kerül egyfelől, mint a biológiai élet folytonossága és vége, valamint úgy, mint a földi élet jelene, és az azt követő állapot, ami lehet az Úrral vagy nélküle.

Ez a kettősség nem összeelegyíthető, tehát nem lehet abban átjárni. Így kap értelmet Jézus kijelentése: „én vagyok az út!”. Krisztus hív, hogy őrajta keresztül jussunk földi életünkből az Atya színe elé. Általa lehet kapcsolatunk az Úrral már most a földön, és ő általa állhatunk majd meg az Úr előtt.

Ki állhat meg az Úr előtt? Csak a tökéletes, az, aki bűntelen. Megállhatunk hát mi magunk? Nem, mert az ember bűnös. Látjuk ezt Ádám és Éva bűnbeesése óta, miként öröklődik a bűn, és hogyan van az jelen a mindennapjainkban. Én nem lehetek bűntelen.

Ezen az állapoton nem segít a testben való újra születés, a lélek vándorlása. Hiszen mivel lesz több az ember, ha egy új esélyt kap?

Istennek nem ez volt a terve, nem ezt készítette el számunkra. Ezért nem beszél a Biblia a lelkek vándorlásáról. De akkor hol a megoldás?

Jézus az, ő a megoldás. Mint Úr szent és tökéletes.

Nem kell kasztokat legyőznünk, szinteket megélnünk, státuszokat kiérdemelnünk, hanem egyszeri életünkben fel kell ismernünk a számunkra bemutatkozó Urat, és őt el kell, hogy fogadjuk, mint ajándékot (Isten kegyelmi ajándéka).

Ezt újra és újra meg kell hallanunk, újra és újra meg kell értenünk, mert ez nem a mi gondolkodásunk alapján van. Mi úgy gondolkodunk, hogy azt adjuk, amit a másik megérdemel. Mi mindannyian halált érdemlünk, de Isten Krisztusért elfogad!

Ezt hirdessük mások számára is, hiszen olyan sokan gondolkodnak ezekről a kérdésekről, sokan vívódnak a különböző gondolatok, vagy éppen vallások között.

Mutassuk fel gyülekezetként, hitben élő családokként azt az életet, amit Krisztusban nyertünk. Erősítsen meg bennünket a Szentlélek, hogy tudjunk olyanok között is szeretettel szólni, akik a családunkban vagy éppen baráti közösségünkben valamilyen más tanítás mellett elkötelezettek.

Mert a cél, hogy minden nép felismerje, hogy Jézus Krisztus az Úr. Ő az, aki által örökké dicsőíthetjük az Urat. Ez nem egyéni cél, ez nem csak az énről szól!

Ámen



Magunkról

Közösségünkben fontosnak tartjuk a tudásban való gazdagodást, a hitben való elmélyülést, és az egyre jellemesebb életet. A hála megnyilvánulásait a mi Urunk iránt, valamint a hitünk látható módon való felkínálását másoknak.

Milyen jelek követnek?

A hívő keresztyén ember életét jelek követik [...] Beszéljünk arról, hogy téged milyen jelek követnek? Jel az is, ha olvasod a Bibliát a gyülekezetedben, ha megtanulsz szabadon imádkozni, de jel az is amikor imádságban gyógyítasz másokat, ha segítesz valakinek. Jel az is, ha rendszeresen az Úr asztala elé járulsz. És jel az is, ha megváltozol. De, micsoda egy jel az!