Párbeszéd asztala

Mindenkinek van olyan kérdése, amit nyilvánosan nem mer feltenni. Erre ad most lehetőséget a Párbeszéd asztala, melyet az Árpád téri református gyülekezet egyik tagja készített, és 2018-ban hónapról-hónapra más-más intézményben kap helyet. A feltett kérdésekre a vasárnapi istentiszteletek során kaphatjuk meg a választ.

Kérdések és válaszok itt!

Programjaink

  • Július - Családi tábor Tivadaron (2018.07.30-08.02.)
  • Október -  Reformációi alkalom
  • November  - Áldásos Istentisztelet/Advent 1. vasárnapján
  • December - Gyermek karácsony
  • December - Bowling kupa
  • December - Óévbúcsúztató túra

Eseménynaptár

Október 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Ki van itt?

Oldalainkat 157 vendég és 0 tag böngészi

2018-07-08

Szolgálattévők: 

Igét hirdet: Arany Barbara lelkipásztor
Bibliát olvas: Szilágyié Asztalos Éva
Imádkozik:  Veres Jánosné lelkipásztor
Orgonál: Horváth László kántor

Hogy tudjunk közös dolgainkról - 2018-07-08

 Meghallgatható: Itt!

MUTASSÁTOK MEG!



Lekció: Jón 3,10-4,11 Textus: Róm 11,33-36

Miért a kisemberek kerülnek be a börtönökbe? A nagyokat miért védi jobban a törvény? Akkor meg hol van az Isten igazsága? – ez a mai kérdés. Távoli lenne ez a felvetés, nem az én kérdésem? Dehogynem.
Veled és velem is megtörténik, hogy valami rosszat élek át, miközben látom, hogy másoknak, sokkal nagyobb stiklik/bűnök mellett semmi bajuk sem történik.

Isten nem vonja kétségbe a mi igazságunkat

Jónás szavai mintha belőlünk törnének ki. Miért? Miért tetted/hagytad ezt Istenem? Hát nem látod, hogy milyenek? Nem vetted észre, hogy mekkorát vétkeztek, hogy hány embert bántottak meg? Hogyan bocsáthattál meg nekik? Jóvá teheti a 40 nap böjtje a sok évnyi gonoszságot?

És Isten nem vitatkozik azzal, hogy Jónásnak igaza van. Nem vitatkozhat, mert amit Jónás állít az tény és valóság. Ha akkoriban valaki meghallotta Ninive városának a nevét, akkor nem kellett senkinek tovább magyarázni. Mindenki értette, hogy párját ritkító gonoszságokról és istentelenségről van szó. Emberekről, akik iparszerűen űzték az istentelenséget.

Isten elfogadja és nem tagadja a felvetett kérdést. Igen, ez a valóság a világban. A mi logikánk az lenne, hogy a kis bűnökért járjon kis büntetés és a nagyokért meg valami igazán nagy.

Felháborít és kérdéseket ébreszt bennünk az ellentmondás, hogy ezt nem így történik. Istent kérdezzük meg, sőt, valahol, nem is olyan eltitkolt módon Őt magát kérdőjelezzük meg: Hát milyen Isten az ilyen, aki ezt hagyja?

Jónás annyira úgy érzi, hogy mindennek vége azzal, hogy nem az ő igazsága szerint történnek a dolgok, hogy úgy érzi: nincs értelme, hogy az életét magát folytassa. Miért élne, ha a dolgok nem működnek az igazság alapján? Miért éljen, ha a bűnös nem kapja meg jogos büntetését?

Más az Isten perspektívája

De nézzük meg ezt az egészet Isten szemszögéből! Mert úgy másként néznek ki a dolgok. Hogyan is? Isten tulajdonképpen pontosan elmondja Jónásnak. Csak hogy ne értsük félre a dolgot. Te ügyelsz arra, ami fontos neked. Figyelsz a saját életed olyan apró részleteire, mint egy növény, ami kellemes környezetet biztosít neked a várakozáshoz. Megértem, hiszen romlott a helyzetet, amikor ez megszűnt. Akkor nekem nem lehet fontos a sok bűnös és tudatlan ember?

Isten nem figyelmetlen. Sőt. Mindenhatósága mellett, bár ezt nem így szoktuk mondani, de Ő tényleg mindentudó, mármint mindenkiről mindent tudó. Szóval nem arról van szó, hogy bármi is elkerülte volna a figyelmét. Sokkal inkább arról, hogy ezt egy másik szemszögből nézi. Nem oldalról, hanem fentről. És fentről, ezt mindenki tudja, aki akár csak egy lépcsőre felállt, sokkal többet lehet látni. Olyan dolgokat, amiket máshonnan egyáltalán nem. Talán, mert valami kitakarja a szemünk elől, talán mert mögöttünk van és nem is jutott eszünkbe, hogy arra is el kellene nézni, vagy egyszerűen nem tudunk, nem akarunk odáig ellátni.

Erről beszélt a Római levél. Amit Isten is kérdez: Biztos vagy benne, hogy teljesen igazad van. De látsz mindent? Átlátod azokat az összefüggéseket, amik ebben a pillanatban vannak? Látod előre azoknak a következményét? Látod, hogy mi lesz és mi lehet?

Teljesen normális, hogy te és én a napjainkat nem az örökkkévalóság, hanem az itt és most nézőpontjában éljük. Emberek vagyok és ez mozgat minket.

De Isten, aki az idők előtt volt és egy örökkévalóságra tervez, mást célt fogalmaz meg, más mozgatja. Sőt. Ha igazán annyira igazságos lenne, mint az te és én szeretnénk, akkor már rég lezárta volna ezt a dolgot velünk. De ő hosszabb távra tervez és nálunk sokkal türelmesebb, megbocsátóbb.

Mit tudok ezzel kezdeni?

Lázadhatsz. Teljes joggal. Igazad lesz. Ezzel viszont nem jutsz tovább. Büszkén elégedetlenkedhetsz és az igazság egyedüli birtokosának gondolva magadat lenézheted a másikat.

Megpróbálhatsz tökéletes keresztyén embert játszani, aki mindent el tud fogadni Isten kezéből. Magadra kényszerítheted ezt, amíg bírod. Aztán valahol ki fog lógni az a lóláb.

Vagy kimondhatod, hogy nem érted. Nem mindig tudsz rá igent mondani. De hiszed, hogy az Isten tényleg Isten. Valami teljesen más. Aki nem úgy működik, ahogy Te. Akinek az igazsága más. Tulajdonképpen megbocsátóbb és megengedőbb, mint a tiéd. Boldog leszel, hogy nem mondott rád nemet. Pedig lett volna oka. Akkor is, ha jó pár embernek sokkal nagyobb a bűnlajstroma, mint a tiéd. És néha perlekedve, vitatkozva, a válaszokért faggatva beszélgetsz Vele. És újra és újra nekilendülsz bízni Benne, hogy Istenként ő jobban tudja, hogy mi az igazság és a megoldás, mint te.

 

Ámen.

 

Magunkról

Közösségünkben fontosnak tartjuk a tudásban való gazdagodást, a hitben való elmélyülést, és az egyre jellemesebb életet. A hála megnyilvánulásait a mi Urunk iránt, valamint a hitünk látható módon való felkínálását másoknak.

Milyen jelek követnek?

A hívő keresztyén ember életét jelek követik [...] Beszéljünk arról, hogy téged milyen jelek követnek? Jel az is, ha olvasod a Bibliát a gyülekezetedben, ha megtanulsz szabadon imádkozni, de jel az is amikor imádságban gyógyítasz másokat, ha segítesz valakinek. Jel az is, ha rendszeresen az Úr asztala elé járulsz. És jel az is, ha megváltozol. De, micsoda egy jel az!