Párbeszéd asztala

Mindenkinek van olyan kérdése, amit nyilvánosan nem mer feltenni. Erre ad most lehetőséget a Párbeszéd asztala, melyet az Árpád téri református gyülekezet egyik tagja készített, és 2018-ban hónapról-hónapra más-más intézményben kap helyet. A feltett kérdésekre a vasárnapi istentiszteletek során kaphatjuk meg a választ.

Kérdések és válaszok itt!

Programjaink

  • Július - Családi tábor Tivadaron (2018.07.30-08.02.)
  • Október -  Reformációi alkalom
  • November  - Áldásos Istentisztelet/Advent 1. vasárnapján
  • December - Gyermek karácsony
  • December - Bowling kupa
  • December - Óévbúcsúztató túra

Eseménynaptár

Március 2019
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Ki van itt?

Oldalainkat 62 vendég és 0 tag böngészi

2015.11.22.

Szolgálattévők:
Igét hirdet: Veres János lelkipásztor
Bibliát olvas: Berecz Péter
Imádkozik: Kiszely Terézia
Kátét olvas: Molnár Ágnes
Orgonál: Huga Sándor kántor, presbiter


„SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED”

Lekció: Jel 4,1-11; Textus: Mt 6,9

Nagy szeretettel köszöntök mindenkit. Olyan sokszor mondtam már ki ezt a mondatot, de mit jelent ez a mondat valójában? Talán egy kicsit közelebb jutunk a megoldáshoz, ha elolvassuk a Jelenések könyvének az egész negyedik fejezetét.

Hatalmas öröm számunkra, 1. az hogy a menny ajtaja nyitva van! A nyitott ajtó mindig hívogató! Szinte kínálja magát! Javaslom, hogy használjuk ki mi is, és engedjünk magunknak egy kis betekintést Isten titkaiba. Azt látjuk, hogy 2. Isten trónja áll a mennyben, és hogy 3. a trónon ül valaki! Valaki, aki 4.„ragyog”!

Ráadásul a trón körül álló lények el tudják viselni az Isten szentségének eme kisugárzását. Ezért nem tudnak egyebet tenni, mint szakadatlanul ezt az áhítatos himnuszt éneklik: „Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten”.

Istennek éppen a szentsége az, amivel szemben az ember tehetetlenül alulmarad. Az Ézsaiás 6,1-2 viszont éppen arról tudósít, hogy néha még a szeráfok is eltakarják az arcat Isten jelenlétének a vakító sugárzásában.

Gondolj csak végig? Mi emberek észre sem vesszük, hogy milyen meggondolatlanul tudunk beszélni Istenről. Mégis azt mondom, van a káromlásnál jelentősebb dolog is, hiszen meg van írva:
“Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között...” (Róm 2,24). Nocsak: miattunk is? És, innen kezd tétre menni a dolog.

Mi templomba járók, amikor elhisszük, hogy jobbak vagyunk másoknál. Szokt! Pedig... éppen úgy a magunk hasznát keressük, éppen úgy haragszunk, irigykedünk, ugyanúgy sajnáltatj magunkat, mint mások. De, ugye emlékeztek? Mi meg vagyunk keresztelve!
Vagyis, ha mi is olyanok vagyunk mint a többiek, akkor megszentségteleníttettik az Isten neve. Általunk! Mit tehetünk hát? Ne akadályozz Isten szentségének kisugárzását ebben a világban!

Emlékeztek, valaki azt mondta egyszer a Bibliában. „Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom” (Jn 3,30)
Ez nehéz Uram! Engedni a másikat, sőt magam fölé emelni. Ez még nehezebb! Szeretném két alakra irányítani a figyelmeteket.

Az egyik egy „ismert név” lesz: Kálviné. Ő maga volt az Istenre mutató új! Emlékszel még a jelmondatra? „szívemet égő áldozatul hozzád emelem Istenem”. Barátaim, ma Svájcban szinte azt sem tudják, ki volt Kálvin.
De! Félek, ma Svájcban sem, mint ahogyan „Európa többi országában sem nagy az Úr neve!” Ez ma már, a te meg az én alkalmatlanságom. Nem emlékezni kellene a jelmondatra, hanem eszerint élni! Nem emlékezni kell a reformációra, hanem végre elkezdeni élni azt! Helyette úgy éljük meg a hitünket, hogy még a „saját gyermekeink számára sem kívánatos”- hallottam a héten valakitől. Nem irigylik el tőlünk a hitünket mások sem. Mit tegyünk hát? Észrevettétek, ez a pünkösdi kérdés is!

A másik, még ismertebb alak, Jézus.
Emlékeztek arra, amikor a tábor hegyen három tanítványának megengedi hogy lássák az Ő „szentségét”? Amikor ha csak egy pillanatra is, de megengedi nekik, hogy meglássák átragyogni az Istent az emberen? Emlékeztek az erre adott emberi válaszra? Jó nekünk itt lenni!

A megoldás ma is ugyanaz, mint régen. Amikor eddig érsz az imában, tedd hozzá: bennem, és általam. Tehát: szenteltessék meg a te neved bennem, és általam Uram. Vagyis, ha megengeded, hogy átragyogjon a szavaidon, a tetteiden és az életeden a Krisztus, akkor általad is szenteltetik az Ő neve! És ezt megérzik majd az emberek, és nem mondhatnak mást, mint hogy „Jó nekünk itt lenni”: ebben a gyülekezetben, egyházban, közösségben. Melletted barátnak , férjnek, stb. Ez is egy Evangélium hirdetés, mégpedig a leghatásosabb evangelizáció, és ezt várja sóvárogva a világ is. Zárj is a káté soraival „...hogy nevedet miattunk ne gyalázzák, hanem szálljon arra dicséret és dicsőség”.
Ámen.

50 kevlar

Magunkról

Közösségünkben fontosnak tartjuk a tudásban való gazdagodást, a hitben való elmélyülést, és az egyre jellemesebb életet. A hála megnyilvánulásait a mi Urunk iránt, valamint a hitünk látható módon való felkínálását másoknak.

Milyen jelek követnek?

A hívő keresztyén ember életét jelek követik [...] Beszéljünk arról, hogy téged milyen jelek követnek? Jel az is, ha olvasod a Bibliát a gyülekezetedben, ha megtanulsz szabadon imádkozni, de jel az is amikor imádságban gyógyítasz másokat, ha segítesz valakinek. Jel az is, ha rendszeresen az Úr asztala elé járulsz. És jel az is, ha megváltozol. De, micsoda egy jel az!